Majd most megmutatjuk

2009.07.22. 00:23

Szerző: Jacques de Molay

Szevasztok.

Sokszor írtunk már receptet, sok helyre, adódott ebből, hogy össze kellene gyűjteni, fotókkal és egyéb dolgokkal érthetőbbé tenni, és persze a lelkesedést is át kellene valahogy adni. Az a legfontosabb. Meg az igaziság, a csúcsgasztronómia majd utána jön. Például itt van az egyik kedvenc, a szmirnai húsgombóc.

Szmirnai húsgombóc

Ez a kaja nem is török, nem is görög, de mégis inkább az utóbbi, hiszen nem Izmirről van elnevezve, hanem Szmirnáról, ami lényegében ugyanaz. A görög gasztronómia így állít emléket az egyik fontos, mára Törökországban „ragadt” történelmi városának - a görögök pedig nem viccelnek ilyen kérdésekben. Az használt fűszerek sokasága viszont egyértelmű kisázsiai hatást mutat, a görög konyha a túlfűszerezés helyett általában a friss alapanyagokra helyezi a hangsúlyt. Szokták csinálni kevesebb fűszerrel is, gyűjtőneve a soutzukakia.

Hozzávalók:
- fél kiló kétszer darált disznóhús (ne legyen túl zsíros, karaj, comb), esetleg marhát is lehet keverni hozzá
- 1-2 ek olivaolaj
- 1 közepes fej vöröshagyma nagyon apróra vágva
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 2-3 levél friss zsálya
- 1 púpozott kk szárított, morzsolt menta
- 1 kk római kömény (nem sima kömény!!!)
- fél kötés petrezselyemzöld apróra vágva
- fél deci száraz vörösbor
- 1 tojás
- zsemlemorzsa
- só, bors

A szószhoz:
- kevés hagyma
- negyed liter nem sürített paradicsomlé*
- 1 ek méz (lehetőleg krétai kakukkfűméz**)
- csipet fahéj
- fél kk bazsalikom
- só

Mielőtt nekikezdünk: a húsgombóc vezéríze a menta-római kömény kombó. A menta frissít, a római kömény viszont nagyon súlyos földi íz, és e két távoli karakter elképesztően jól működik együtt. A fokhagyma a római köményt erősíti, a zsálya és a bor a mentát, így épül fel az íz-hierarchia, amely egyébként akkor jó, ha bátor, de még éppen nem estünk túlzásba.

A húsgombócokhoz keverjük tehát össze hozzávalókat, a zsemlemorzsával állítsuk be a kívánt szárazságot (jól formálható legyen), de két evőkanálnál több már rontja az összhatást, szerintem. Pihentessük fél órát, majd formázzuk henger alakúra, 2-3 centi átmérőjűre, 6-7 centi hosszúra. Ha tehetjük, olívaolajban (szűz vagy extraszűz, a sansa méreg), ennek híján napraforgó-olajban süssük majdnem olyanra, mint a hagyományos fasírtot, de ne barnuljon túl, hiszen még hőkezeljük.

Közben a szózhoz valókat kezdjük el a dinsztelt hagymán főzni, vigyázva, hogy a fahéj ne domináljon, épp csak az észrevehetőség határán billegjen. Amikor összerottyantak az ízek, tegyük bele a húsgombócokat, és töltsünk 2-3 ek, a sütésből megmarad ízgazdag sütőolajat is a szószba. Alacsony tűzön kb 5-8 perc alatt készre főzzük az ételt.

Az eredmény: sima paradicsomos fasírtnak tűnik, de az első falat elképesztő ízsokkot okoz, hűs és forró egyszerre, pikáns és megfoghatatlan. Viszont ha túlfűszerezzük, zavaróan tolakodó lesz, ezért elsőre mindenből inkább kevesebbet tegyünk bele, mint gondolnánk. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A kép csak illusztráció, hamarosan sajáttal cserélem le.

 


* Csináljunk paradicsomlevet: lobogó vízben úsztatjuk a paradicsomokat tíz másodpercig, ekkor könnyen lejön a héjuk, majd a csumájukat kivágva apróra kockázzuk, főzzük sokáig, a vizet pótolva, amíg szét nem fő. Ekkor átszűrjük, és kész is. Nagyjából.
** A krétai kakukkfűméz elképesztő találmány, a méhek illatos kakukkfűből készítik, Magyarországon extranehéz beszerezni.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://garum.blog.hu/api/trackback/id/tr801260078

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

balra 2009.07.22. 09:43:27

Akkor most tényleg moderálni fogsz?

megvakarom 2009.07.22. 09:57:17

én bele szoktam szúrni a gombócokba egy pendrájvon a Hendrix összeset, az megadja a snájdigságot neki

balra 2009.07.22. 10:33:03

@Jacques de Molay: akkor bunkó leszel. mindenesetre egyszer csinálunk egy bulit nálatok, te főzöl, mert eddig csak a szád járt. mi visszüók a talléros sört, az dukál az ilyen flamóhoz pont.

Jacques de Molay 2009.07.22. 10:42:27

@balra: zsír.

moderálni pedig akkor fogok, amikor szidják a kajámat, te olyat nem tennél, ugye?

balra 2009.07.22. 11:21:27

@Jacques de Molay: úristen, soha, amíg nem ettem belőle!

LickMyWounds (törölt) 2009.07.22. 22:18:06

ázzeg, há most meg éhes lettem a kép láttán, ilyet....:) télleg, itt lehet szmájlizni?

Sz. Balázs 2009.07.23. 01:48:44

Egyszer ilyet főzöl nekem. De ha nem kakukkfűméz lesz benne, a vécébe öntöm.

Jacques de Molay 2009.07.23. 09:58:08

@Sz. Balázs: igen, én is így vagyok vele, rendre a vécébe öntöm a saját magam által készített soutzukakia-kat, mert nincs bennük kakukkfűméz. Pedig már úgy kívánom :-(

balra 2009.07.23. 10:02:29

De figyelj már, Zsák, aszondod extranehéz beszerezni. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet, vagy lehet, de nem árulod el, hol. Mert hogy hol lehet beszerezni? mármint Dounoussias-on kívül, mert azt tudom, hogy ott őshonos.

Jacques de Molay 2009.07.23. 11:23:23

Van egykét un. ínyencbolt, meg régebben voltak pl. görög csemegék (csemege, mint bolt, érted), ott néha feltűnt, de mostmár nem. Ausztriában lehet kapni, akár mondjuk egy Sparban vagy Billában. Magyarba' nem.