Szerző: borzash

Tudtátok, hogy a teszkóban külön kell fizetni a halasnál? Nézzenek oda.

Oda kellett adni Sanyának a frissen másolt próbateremkulcsot, ez sodort teszkóközelbe. Egy kifejezetten rosszul sikerült makrélaleves alkalmával fejtettem meg nem olyan rég, hogy édesvízi halból kellene valami mediterrán jellegű hallevest csinálni. Egyébként utóbb hallottam valahol, hogy a makréla - minden érdemémek az elismerése mellett - értékelhető leves előállítása szempontjából nem ideális választás, tehát nem én vagyok a hülye. Illetve de, ha a bámulatosan árnyalatgazdag "hülye " szót "tájékozatlan", ill. utánaolvasni rest értelemben alkalmazzuk.

Hogy a mai nap se múljon el görögbuzulás nélkül: mediterrán halleves alatt természetesen valamilyen jó kis citromos pszaroszupa (pszári: hal, szupa: leves) reprodukciójára gondoltam, némi flancolással egybekötve. A tengeri halak általában elegánsabb, könnyebb ízű népek, nem szokás rájuk fogni, hogy mocsárízű, meg hasonlók, bár vannak persze kivételek, a sportos és drága ragadozóhalak pl. édesvízben felnőve is méltó versenytársai a tengeri halaknak. De azokból meg ki főzne levest?

Maradnak a lenézett mindenfélék, halaprólék, miegyéb. Csak ne legyen túl zsíros, tehát a hortobágyi tavakban lustálkodó az ipari ponty kizárva. Mivel a leves a lényeg, és nem a halszeletek két pofára történő zabálása, a keszeg a mi barátunk: sovány, sportos, és irgalmatlanul szálkás.

Van egy fajta görög halleves, kakaviá a neve. Ettem olyat Krétán, ha blogalapító Tomi (aki szintén ott volt) végre megembereli magát és nem holmi rókagombalevesekkel tör indexcímlapos babérokra, akkor az erről írott poszt is publikus lesz egyszer, addig maradjunk ennél. A kakaviá a lexikon szerint a halászok levese, vagyis abból készül, amit piacra vinni reménytelen, de a családnak még jó lesz. Tehát vegyes, tehát gazdag. Halászlé tehát, nem más.

Hozzávalók:

- 1 kg halléalapnak való mindenféle, sovány halak előnyben, a ponty kerülendő, keszeg, harcsagerinc, hasonlók ajánlottak

- két nagyobbacska darab keszeg, vagy ha akad valami szálkátlan hal, levesbetétnek

- 40 deka cukkini (cukkíni? melyik helyes? lőjenek le, ha tudom), minél kisebb, annál jobb

- 40 deka krumpli

- két szál répa, egy petrezselyemgyökér, egy darab zeller (ha akad, zöld is!)

- két közepes fej hagyma

- 3 gerezd fokhagyma

- két tojás

- két citrom

- kapor, petrezselyemzöld, szemesbors, babérlevél

Alaplét főzünk (a kakaviához nem főznek, de ez nem szabályos kakaviá, ha egyáltalán), ehhez a halaprólékot megsózva egy edénybe rakjuk, hozzáadjuk a feldarabolva a petrezselyemgyökeret, a zellert (ha van zöld, azt nem), a répa felét, az egyik hagymát apróra vágva, 10-15 szem borsot, kaprot, két gerezd fokhagymát egészben (akár héjastul) felöntjük vízzel, és leülünk gitározni. Ez utóbbi nem követelmény, de az időt rá kell szánni, főjön egy jó órát. Nem kell kis lángon, egyrészt úgyis zavaros lesz, másrészt ha zavaros lesz, az sem baj. A keszegek húsát levágjuk a gerincről, a fejet és a gerincet az alaplébe főzzük. A filéket sűrűn beirdaljuk a húsos oldalról indulva a bőrig bevágva, és besózzuk.

Ha az alaplé készen van, félrehúzzuk, és olívaolajon (ne sajnnáljuk) megfonnyasztjuk a másik hagymát apróra vágva, hozzáadjuk a karikára vágott maradék répát és az szintén felaprított fokhagymát. Ezt persze egy másik fazékban csináljuk, mert az előző tele van alaplével, amit átszűrünk ebbe az új fazékba, semmi passzírozás, persze. Pár perccel forrás után hozzáadjuk a nagy kockákra vágott krumplit, majd újabb pár perccel később a szintén nagy kockákra vágott cukkinit.

Ha sikerül tényleg nagyon bébi méretű cukkinit szerezni, akkor azokat elég hosszában négybe vágni, csónak alakban, ilyen esetben tegyünk így a krumplival is.  Így kifejezetten tetszetősen fest. A krumpli lehetőleg feszes, nem szétfővős fajta legyen.

Ízlés szerint adunk hozzá sót, kaprot, petrezselyemzöldet, és ha már majdnem készen van a krumpli meg a cukkini, hozzáadjuk a beirdalt keszegdarabokat, 5 perc, és félrehúzzuk. Már csak a sűrítés van hátra, ami a magiritsához és a youvarlakia avgolemono-hoz hasonlóan citromos tojással (avgolemono) történik. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéből lágy habot verünk, majd hozzáadjuk a sárgáját és a citromlét. Vékony sugárban hozzáöntünk egy-két merőkanállal a levesből, közben tovább verjük, majd az egészet lassan a leveshez adjuk (habverő). Visszatehetjük a lángra, míg besűrűsödik, de vigyázzunk, ne főzzünk rántottát; nem is kötelező visszatenni. Ha fehérje habja nagyon elválna a leves tetején, szedjük le. Akkor sikerül legjobban, ha a sűrítés idejére kivesszük a levesből a zöldséget és a halat, ha sietünk, vagy nem akarunk mosatlanítani, nem muszáj.

Ehhez hasonlít, bár nem eléggé. Azokat a csúnya kukacokat nem tudom, hogy mik ott mellette.

Tálaljuk. Adjunk mellé citromot és olívaolajat. Nem különösebben szép, meg sötét is volt, így kép nincs. Ne várjunk ettől a levestől olyan intenzív halízt, mint amivel egy tisztességes hazai halászlé tüntet, mivel a zöldség, a cukkíni meg a citrom is elég erősen befolyásolja a végeredményt. Viszont jó, de nagyon. Tehát az édesvízi halhulladék újfent bevált, várjuk szeretettel legközelebb is.

A bejegyzés trackback címe:

https://garum.blog.hu/api/trackback/id/tr962315086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"saját levében" · http://sajatleveben.blogspot.com 2010.09.22. 14:36:02

Hát ide sodródtam én is és azt olvasom hogy "a világ legfinomabb étele...közvetlenül a halászlé után" - tehát jó helyre vetettek a hullámok, nem vitás.

lorien · http://lorien.blog.hu 2010.09.22. 14:48:47

Ez jó. Nagyon. Ez lesz a következő, amit kipróbálok.
Nekem is volt már kalandozásom a témában, és az is nagyon jó, de teljesen más ízvilág. Most viszont pont valami ehhez hasonlóra vágyom.:)

A következő, amit még ki szeretnék próbálni, az egy északi ízvilágú halleves édesvízi módra. De ahhoz még várom az ihletet :)

borzash · http://frozensteak.bandcamp.com 2010.09.22. 15:07:29

@lorien: északi ízvilágú? kapor, tejföl, káposzta, ilyesmik?

@"saját levében": hozott Isten :D nekem még elég sok olvasnivalóm van Nálad.

lorien · http://lorien.blog.hu 2010.09.24. 12:24:15

@borzash:
Ilyesmi, de inkább hal, répa, petrezselyemgyökér, zeller, esetleg krumpli. Creme fraiche, babérlevél, szegfűbors, bors fűszerezés. De a káposzta sem hülyeség. De még alszom rá. :)

Philander Groot 2010.09.26. 13:56:41

Sztem írhatnál egy jó kis sztorizós szakácskönyvet, mer jó a dumád.

borzash · http://frozensteak.bandcamp.com 2010.10.12. 16:38:32

@Philander Groot: biztosan sorban állnának a kiadók :))

köszi.