Szerző: borzash

Sváb vagyok háromnegyedrészt. Vagy még inkább, nem is tudom, mindenesetre eléggé nagy részarányban. A svábság a családban - azon kívül persze, hogy egyesek, így pl. én is, germános kockafejet növesztenek maguknak - nagyjából annyiban merül ki, hogy érdekes tényként számon tartjuk, de németül már a nagyszüleim sem tudnak, tudtak. A szűkebb családban már beszélik páran, német nyelvtanárok lévén, de a nagyanyáim - noha ők telivér svábok - nem, mókás is volt, amikor egy német cserediák barátommal kommunikálva egyikőjük a nyelvi hiányosságokat hangerővel próbálta kiváltani, mint az egyszeri Maiden-rajongó a hangmagasságot. A másik nagyanyám olykor vegyít egy-egy német szót a többi közé, pl. a meglepetéssel vegyes hitetlenkedés verbális megnyilvánulása nála gyakran az "akkot" szó. Ah, Gott, eredetileg. Van még egypár ilyen, meg van az az étel, amiről most szó lesz, ennek a neve szintén ilyenformán maradt meg.

Képünk illusztráció

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kródumpraj

Etimológiailag kicsit utánagondoltam, a név a "Kraut und Brei", vagyis káposzta és püré (a "Brei" szót gyakorló babázók bébiételes üvegeken fedezhetik fel) szavakból ered. Valamiért inkább a családi legendáriumban lakozott eddigelé, nem a konyhában, múlt hét végéig csak a nevét hallottam, valamiért sosem ettem még ilyet. Node most, unokatestvéremnek hála, adtunk a hagyományőrzésnek. És nekem nem is nagyon kellett melóznom vele. Nem mintha egyébként sok meló volna evvel.

Kell hozzá:

- egy egész füstölt csülök (bő kilós, ehhez a mennyiséghez

- egy kiló savanyúkáposzta

- egy kiló krumpli

- bors, esetleg kömény, babérlevél

- két evőkanál liszt

- zsír.

Nagyjából egy krumplifőzelékkel összekevert főtt csülök és káposzta, de egyrészt tessék tisztelni az érzelmi töltetet, másrészt meg az egyik legjobb étel, amit valaha ettem. Egyszerű, mint egy féltégla, tipikus laktató téli kaja, olyan rusztikus, hogy el lehetne küldeni szántani, ha nem lenne fagyott a föld.

A csülköt - lehet persze más füstölt disznóhús is, de azért legyen csak csülök - egészben felrakjuk főni a káposztával együtt. Amikor a hús - és a bőre - jól megpuhult, vegyük ki, csontozzuk ki, a vágjuk kockákra, és tegyük vissza a káposzta közé. Ha egy kicsit szétfő a káposzta, az nem baj. De nem fog. Egész bors, babérlevél mehet mellé, aki szereti a köményet, azt is tehet bele, illik hozzá.

A krumplit meghámozzuk, kockára vágva feltesszük főni, nem túl bő vízben. Közben pár kanál lisztből zsíron - mert ő a barátunk - rántást készítünk, és ha a krumpli megfőtt, berántjuk vele.

A kettőt összekeverjük, és főzzük egy kicsit együtt, időntként kavargatva, nem árt ugyanis, ha a krumpli kissé szétesik (~Brei). Utána felfaljuk. Ha nem elég sós a csülök ahhoz, hogy az egészet sózza, a végén pótolhatjuk. Arra kell csak vigyázni, hogy a káposztát a hússal ne túl sok vízben tegyük fe főni, hogy ne kelljen a drága léből kiönteni a kívánt állag eléréséhez. A kívánt állag félig darabos, félig pürészerű, az étel nevéhez híven. Tálaláskor egy kis csípőspaprikát elbír, tejfölt is adhatunk hozzá, nem fogja elrontani. Írkálhattam volna olyamiket is, hogy "ha a káposztát túl savanyúnak érezzük, mossuk le", de ugye a savanyúkáposzta attól az, ami, amitől, meg ez egyébként is egyrészt ízlés kérdése, másrészt a jól ismert Káma-Szútra idézetnek megfelelően olyan dolog, amire csak a gyakorlat taníthat meg. Ellenben itt elég jó esélye van, hogy már az első próbálkozásnál sikerrel járunk.

Nagyanyánk telefonos segítsége aranyat ért (tipikus nagymamás ételkészítési utasítás: "rántásból egy kicsit többet csináljunk, mint amennyit egyébként csinálnánk)", a végeredmény rémisztően jó lett, részemről új kedvencet avattam. Meg a hagyományőrzés is megvolt. Utána amerikai palacsintát csináltunk, ez milyen már. A képek rosszak lették, nézegessétek helyettük azt a csülköt ott fenn. De csak óvatosan, importból van.

A bejegyzés trackback címe:

https://garum.blog.hu/api/trackback/id/tr252575002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alhazred 2011.01.11. 14:17:28

tehát, mikor megyünk eccerre haza a szülői házba, hogy én is részesüljek?

mellesleg az "akkot"-témán ledöbbentem eléggé.

német nyelvtanár #2

borzash · http://frozensteak.bandcamp.com 2011.01.11. 14:46:37

@Alhazred: szerintem ölég nyilvánvaló. mondjuk azt anyánk is egész sűrűn mondja, közben rájöttem.

amúgy jövő hét vége, valsz'.

eszterlánc21 · http://eszterlancfoz.blog.hu 2011.01.12. 13:29:01

hm. elgondolkodtató. a férjem biztos nem üldözne el miata :)

lorien · http://lorien.blog.hu 2011.02.01. 13:54:18

Van egy füstölt csülköm, már csak ehető savanyú káposztát kell keresnem ... :)

borzash · http://frozensteak.bandcamp.com 2011.02.01. 14:00:35

@lorien: vigyázz a mennyiségekkel, hétvégén megint ilyet csináltunk, és a csülök talán kicsit fajsúlyosabb volt, meg talán kicsit kevesebb volt a krumpli, mint elég, és sós lett a végeredmény. szóval okosan állítgasd a mennyiségeket :)

mi egy teljesen kommersz, kilós nejlonban árult káposztát használtunk hozzá, nem volt rá panasz. valami kisüzemi, nem tudom a nevét.

borzash · http://frozensteak.bandcamp.com 2011.02.01. 14:13:46

véletlenül kimoderáltam az utolsó hozzászólásodat, Lorien, bocs, rossz gombot nyomtam. sűrűség, hát, az szerintem olyan krumplifőzelék-szerű. nem az igazi, ha nagyon leves.