Ne egyél felvágottat - 1

2009.08.18. 18:34

A modern világtól való elvonulásnak sok módja és dimenziója létezik, van például aki csak tévét nem néz, mások vallásosan utálják a multikat, én meg nem vásárolok felvágottat. Vagyishogy nagyon ritkán, ugyanis a felvágott az megvalósult negatív utópia, a mindenki ehet húst eszméjének karikatúrája, a tömegétkeztetés és a tömegcikkgyártás legundorítóbb változata, mesterséges ízbecsapókkal (nem ízfokozókkal), élelmiszeripari hulladékkal, bőrkepéppel és patareszelékkel, másodlagos nyersanyagokból, "másodlagos frissességű tokhalból".

A klasszikus kontinentális reggeli, vagy vacsora Magyarországon ez: puffasztott fehér kenyér, margarin, felvágott, trappista, zselatinlekvár, tea/kávé/kakaó, esetleg valami üvegházas zöldség. Ezt leírni is borzasztó, nemhogy megenni, a puffasztott fehérkenyér összenyomódik, morzsálódik, a margarin megtapad a szájpadláson, a parizer a nyelv nyomásától szétmállik, felvetve, hogy mi is lehet igazából az az anyag, aminek ilyen állaga van, a rányomott rettenetesen sós pirosarany elnyom mindent. A lekvár egy darabban esik ki az üvegből (40-45% gyümölcs, a többi zselatin!), a Sir Morton's Earl Greyben a mesterséges bergamot-olaj-pótló, enyhén romlott rózsaolaj-felhangokkal és rettenetes utóízzel a végén mindent elural. A zöldség íztelen, a többi harsog a mesterséges adalékoktól, így azt csak ímmel-ámmal fogyasztja a magyar.

Lehetne még vájkálni a fenti témakörben, élvezettel tenném, de egy poszt legyen pozitív, nem? De. Ezért egy kísérletet ajánlok neked, kedves olvasó: próbálj másképp élni egy, csak egy hónapig! Ne egyél felvágottat, ne vásárolj bolti kenyeret, lekvárt: csak az alapanyagokat szerezd be, lehetőleg jó minőségben. Lényegesen olcsóbb nem lesz, és talán még kicsit hízni is fogsz tőle, de hogy garantáltan jobbakat fogsz enni. És minden igazi lesz, nem csak olyan, mintha.

Az első lépés egy (gondolat)kísérlet: vegyél pár édes nektarint, hámozd meg, facsard ki a levét, szűrd le a nagyját, majd hasonlítsd össze egy Sió őszilével. Mi a leglényegesebb különbség? Hát az E-620 és E-640 közötti adalékanyagok teljes hiánya a friss lében, tovább hiányoznak a savanyúságot szabályozó anyagok is (meg persze egy csomó más, de az ízeket ezek befolyásolják a legjobban). Az ízfokozók, azokon belül is a glutamátok azon túl, hogy valószínűtlen ízeketet "okoznak", addiktívak is. E két tulajdonságuk miatt igazán ördögiek az ízfokozott termékek (felvágottak, gyümölcslevek, szénsavas üdítők, hamburgerek, csipszek, stb.), olyan, mintha a tévén feltolnánk a színtelítettséget, és habkönnyű történeteket néznénk rajta folyamatosan, utána a világ szürke és unalmas. Pedig nem.

A második lépés nem igényel különösebb főzési kunsztokat, egyszerűen nem szabad tejipari tejterméket vásárolni. A "tejgyárban" a tehéntejet szétcsapják alkotóelemeire, majd, a minőségbiztosítás oltárán összeöntik a megfelelő arányban, hogy ezzel a képzavarral éljek, így biztosítva az állandó minőséget. Mert az milyen lenne, hogy télen másfajta tejet iszik az ember mint nyáron? Borzasztó, még csak belegondolni is. És ne legyenek illúzióink, ugyanígy készül a tejföl, a vaj, stb. Sok helyen lehet házitejet, házivajat vásárolni, nosza, vásároljunk. Ne felejtsük el a tejforralót, meg a felfőzést. Anélkül azért rizikós. Ja, meg ne együnk margarint, az összes termék közül a legundorítóbbat.

Harmadik lépés: süssünk kenyeret. Hoppá. Ugye, itt már lankad a lelkesedés, pedig rém egyszerű. Egy közepes, 15e forintos beruházással hozzájutunk egy kenyérsütőgéphez, arra bízva a kemény melót (dagasztás, kelesztés), majd sütőben megsütjük.

Kenyér

A kenyérkészítés titka a pontos mennyiség. Ha ezt betartjuk, nagyot nem tévedhetünk, kezdjük is a legegyszerűbbel, a fehér kenyérrel.

60 dkg kenyér- vagy simaliszt (BL-80 vagy BL-55)
3 dl langyos víz
1 kk só
2 kk cukor
1 ek tejföl
1 zacskó szárított élesztő (ezt később fél vagy harmad rendes élesztővel váltsuk ki, de kezdőknek ez nagy segítség)

Ezeket másfél órás kelttészta-programon megkelesztjük, majd kivesszük, és ha kézreragadós, akkor egy kis liszttel tovább gyúrjuk, megformázzuk. Lisztezett tepsire tesszük, három helyen a feléig bemetsszük, majd 45-50 perc alatt, 190 fokon megsütjük. Ha kész, lespriccoljuk vízzel, további 5 perc alatt szép fényesre sütjük (a víztől lesz fényes). Soha ne használjuk a kenyérsütőtgépet kenyérsütésre, mert az rossz.

Ez kétnaponta körülbelül 3-4 perc humán interakciót kíván, költsége kb 75 + 15 + 5 forint, villamos energiából is elmegy nagyjából ugyanennyi, és 190-200 forintból van egy igen finom, friss, kilós kenyerünk, két és fél óra alatt. Mi három éve nem vásároltunk boltból kenyeret.

Májkrém (kenőmájas, májpástétom)

Ez már időigényesebb, viszont ide csúcsosodik ki a poszt, reményeim szerint. Megpróbálom a legmagyarosabb verziót közzétenni:

70 dkg csirke vagy pulykamáj (szív nélkül!)
1 ek libazsír és ugyanannyi (olíva)olaj
2 közepes vöröshagyma, 4-5 gerezd fokhagyma apróra feldarabolva
1-1,5 dl száraz furmint vagy hárslevelű, esetleg juhfark, jó intenzív íze legyen
2-3 ek mustár, lehet édeskésebb is
1 kk pirospaprika
1 csipet majoranna, 1 csipet lestyán, 1 csipet kakukkfű (esetleg bazsalikom)
kis babérlevél
fél csokor petrezselyemzöld
2 dl víz
10 dkg vaj
5-10 dkg tejföl
só, bors

A zsíron, olajon és hagymán-fokhagymán megpirítjuk a felvágott, jól kimostt májat, majd miután jól kifehéredett, hozzáadjuk a bor felét és egy evőkanál mustárt. Ha visszafőtt zsírjára, hozzáöntjük a többi bort, majd a vizet, beletesszük a babérlevelet, és ezt ismételgetjük egészen addig, ameddig puha lesz. Ekkor levesszük a tűzről, fűszerzzük, további 3-4 percet főzzük, majd a végén beleolvasztjuk a vajat. Kivesszük a babérlevelet, egy botmixerrel jó sokáig  dolgozva (1-2 perc) pépesre zúzzuk, majd beletesszük a megmaradt mustárt és a tejfölt.






















A mennyiségek hozzávetőlegesek, mindenki kísérletezze ki a saját verzióját, ebben ez a szép. Pár fontos dolog: a fűszerekkel csak óvatosan, ez az un. titokfűszerezés (mint pl. a fűszercsokor leveseknél és mártásoknál), a megkülönböztethetőségi határ alatt kell maradjon a fűszermennyiség, mert különben zöldfűszer-ízű kulimászt eszünk, ez viszont májkrém. A másik: ha a végén nagyon visszafőzzük a zsírjára, akkor nyögvenyelős lesz, főleg hűtve (a vaj, zsír bedermed), ezért hagyjuk jó szaftosra.

Isteni. Paradicsommal, hagymával, paprikával, kecskegomolyával, friss, még langyos kenyérrel és meleg házitejjel olyan menüt tudunk előállítani, hogy innentől a mesteréges ízfokozókra sírva adják fel az inget.

A bejegyzés trackback címe:

https://garum.blog.hu/api/trackback/id/tr231320185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alhazred 2009.08.22. 21:17:04

éveken át ittam a házitejet forralás nélkül, semmi bajom nem volt, és isteni volt az íze... aztán a szüleim "szolgáltatót váltottak", és az új már nem ízlett (na ja, a házitej nem egyenízű, ahány tehén annyiféle), ígyhát visszatértem a dobozos-zacskós megoldásokhoz. ami ugyan rosszabb, de eláll egy hétig (ijesztő, tudom...).

Jacques de Molay 2009.08.22. 22:22:51

@Alhazred: hát, én évekig ittam az erdélyi bolti tejet, amely pasztőrözetlen és homogenizálatlan volt, egyszóval majdnem házitej (és meg is tudott aludni), szóval volt ott néha hasmenés, úgyhogy picit óvatos vagyok. De azért igazad van, úgy még finomabb.

Alhazred 2009.08.25. 07:19:55

@Jacques de Molay: nekem tejtől még soha nem ment a has.

Jacques de Molay 2009.08.26. 12:57:50

@Alhazred: Hátpedig, jó kis száj- és körömfájás, meg egyéb nyalánkságok is lehetnek ott. Mondjuk én kevésbé higiénikus tejet ittam gyerekkoromban, mert az átment egy kétes tisztaságú román töltőláncon, bár még így is egészségesebb volt, mint a dekomponált majd újraösszerakott "modern" tej.

A másik durva dolog a lekvárok kérdésköre, én először Magyaroszágon láttam zselatint a lekvárban, és valami indexes fórumon osztották is, hogy ki milyen zselatint tesz a házilag (!) főzött lekvárba. Megáll az ész.

Nem véletlen, hogy az én korosztályomból az erdélyi emberek nem igazán allergiásak semmire, kevesebb szintetikus - és ezért feldolgozhatatlan - sokk érte a szervezetünket.
süti beállítások módosítása